Az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosítások alapján 2026-tól több ponton is átalakul a magyar adórendszer. A változások egy része a vállalkozások adminisztratív és adóterheit csökkenti, más intézkedések családpolitikai és foglalkoztatási célokat szolgálnak, illetve lezárnak korábbi visszaélési lehetőségeket. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2026-os adózási szabályok legfontosabb elemeit.
Magasabb alanyi áfamentességi határ
Törvényi szintre emelik azt a döntést, amely szerint az általános forgalmi adó szerinti alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintról 18 millió forintra nő. Ez elsősorban a kisvállalkozók és egyéni vállalkozók számára jelent könnyebbséget, mivel szélesebb körben teszi lehetővé az áfamentes működést.
Extraprofitadók és különadók sorsa
A veszélyhelyzeti rendeletekben korábban bevezetett különadók szabályai szintén törvényi szintre kerülnek. Ide tartozik többek között: a banki extraprofitadó, a Brent–Ural különadó, a biztosítási pótadó, valamint a kiskereskedelmi adó.
Ezzel párhuzamosan azonban több területen mérséklés történik. Az energiaellátók jövedelemadója 40%-ról 31%-ra csökken, ami gyakorlatilag az extraprofitadó kivezetését jelenti ebben a szektorban. A víziközmű-szolgáltatók pedig teljes egészében kikerülnek az adóalanyi körből, ami a beruházások ösztönzését szolgálja.
Kedvezmények az egészségügyben és a mikrovállalkozásoknál
Az egészségügyi szolgáltatók – különösen a háziorvosi praxisok – számára jelentős könnyítés, hogy a helyi iparűzési adómentesség értékhatára 20 millió forintról 40 millió forintra emelkedik.
A mikrovállalkozások foglalkoztatását is erősíti a foglalkoztatói adóalap-kedvezmény bővítése. A kedvezmény mértéke 100%-ról 150%-ra emelkedik, miközben a létszámkorlát 5 főről 10 főre módosul.
Társasági adó
Kedvező változás, hogy a külföldről, határon átnyúló átalakulással Magyarországra érkező jogutód bejelentheti a jogelőd által szerzett részesedéseket, és így jogosulttá válhat azok későbbi értékesítésének adómentességére.
K+F tevékenységek adókedvezménye
A 2025. évi LXXXIII. törvény alapján a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó adókedvezmények rendszere fennmarad, különösen az egyetemi és kutatóintézeti együttműködések esetében. Az adókedvezmény felső korlátja: alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-a, ipari kutatásnál 50%-a, kísérleti fejlesztésnél 25%-a.
Továbbra is érvényben maradnak a 25, 35 és 55 millió eurós, illetve az 500 millió forintos tételes korlátok.
Szocho-szabályokat érintő változások
Fontos módosítás érinti a szociális hozzájárulási adót is. Az átlagbér négyszeresét meghaladó bruttó bér után 13%-os szocho-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. Számszerűsítve ez havi bruttó 2,5 millió forint feletti bér esetén alkalmazandó. A jogalkotó célja ezzel egy korábban kihasznált kiskapu bezárása.
2026 január 1-jétől mérséklődik a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók által fizetendő minimális szociális hozzájárulási adó alapja. Az új szabályozás szerint a szocho alapja – a társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-a lesz havonta, a korábbi 112,5% helyett.
Adminisztratív terhek csökkentése
Az egyéni vállalkozók adminisztrációs terhei is csökkennek, mivel 2026-tól a biztosítotti jogviszony bejelentését már nem nekik kell elintézniük: ezt a feladatot hivatalból a NAV végzi el.
Változás történik a társasági adóelőleg-fizetés gyakoriságában is. A negyedéves előlegfizetésre jogosító értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik, így jóval több vállalkozás térhet át a havi helyett a ritkább, negyedéves teljesítésre. Az új szabályt először a 2026-ban bevallott adóelőlegeknél kell alkalmazni, naptári éves adózók esetében pedig a havi fizetésről való áttérés legkorábban 2026 júliusától lehetséges. A negyedéves előleget fizető társaságoknak az adóév utolsó negyedévére eső társasági adóelőleget a negyedév harmadik hónapjának 20. napjáig kell megfizetniük.
Szintén érdemi változás, hogy 20%-kal emelkednek a mikrogazdálkodók egyszerűsített éves beszámolókészítésére jogosító értékhatárok. Az éves nettó árbevétel határa pedig 300 millió forintról 360 millió forintra, míg a mérlegfőösszeg felső korlátja 150 millió forintról 180 millió forintra emelkedik, így a jövőben még több mikrovállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel.
A kisvállalati adó (KIVA) feltételeinek bővítése
A kisvállalati adó (KIVA) szabályai is kedvezőbbé válnak 2026-ban a belépési küszöb megduplázásával. Az új feltételek alapján már azok a vállalkozások is választhatják a KIVA-t, amelyek legfeljebb 100 munkavállalót foglalkoztatnak, és bevételük, illetve mérlegfőösszegük nem haladja meg a 6 milliárd forintot. A kiesési értékhatárok szintén emelkednek: a kiva hatálya alatt működhetnek tovább addig a cégek, amíg a foglalkoztatottak létszáma a 200 főt, illetve a bevétel a 12 milliárd forintot át nem lépi.
Családokat érintő adóváltozások
2026 január 1-jétől jelentős bővülés történik a személyi jövedelemadó-mentességek körében. A háromgyermekes anyák után a két gyermeket nevelő anyák is mentesülnek az szja-fizetés alól. A kedvezmény életkor szerint fokozatosan terjed ki:
- először a 40 év alattiakra,
- 2027-től az 50 év alattiakra,
- 2028-tól a 60 év alattiakra,
- majd 2029-ig valamennyi kétgyermekes anyára.
Ezzel párhuzamosan a családi adókedvezmény is emelkedik: 2025. július 1-jétől 50%-kal nő, 2026 januárjában pedig az eredeti adókedvezmény megduplázódik.
Átalányadózás
Az átalányadózó egyéni vállalkozók számára a 40%-os költséghányad két lépcsőben emelkedik: 2026 január 1-jétől 45%-ra, majd 2027 január 1-jétől 50%-ra. Az átalányadózást választók számára kedvező szabály, hogy jövedelmük az éves minimálbér feléig továbbra is adómentes marad. Ez a gyakorlatban – 45%-os költséghányaddal számolva – azt jelenti, hogy 3,5 millió forintot meghaladó éves bevételig nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.
Összegzés
A 2026-os adózási változások összességében a kis- és mikrovállalkozások, az egészségügyi szolgáltatók és a családok támogatását helyezik előtérbe, miközben több területen szigorításokat és pontosításokat vezetnek be. Az intézkedések hatása már 2026-tól érezhető lesz mind a vállalkozások működésében, mind a magánszemélyek adóterheiben.
Ahogy egy vállalat növekszik, a számlázással és adózással kapcsolatos adminisztratív terhek is folyamatosan emelkednek. Ilyenkor rendszerint a pénzügyi adminisztráció ellátása és nyomon követése egyre nehezebbé válik. Többek között ez az egyik leggyakoribb jel, amely arra utalhat, hogy elérkezett az idő egy vállalatirányítási rendszer (ERP) bevezetésére. Egy jól megválasztott ERP rendszer jelentősen csökkenti az adminisztratív feladatokat, növeli a működés hatékonyságát és nagyban automatizálja a kulcsfontosságú folyamatokat, beleértve a számlázást és az adózást is. Az IKON ERP® személyre szabott, integrált vállalatirányítási megoldást kínál kis- és középvállalkozások számára, támogatva őket a stabil és átlátható növekedésben.
